A régi, szürke egyen-lakások, a „szocreál” panelstílus már egyre inkább a múlté. Manapság egyre több olyan lakást lehet találni, amin megakad a szemünk: ilyen is lehet egy panellakás?
Hogyan fogjunk hozzá? Néhány tipp, ami segíthet:
Az első, talán legfontosabb, hogy tágítsuk a teret! Természetesen fizikailag nem nagyon tudjuk ezt megtenni, tehát marad a szemfényvesztés tudománya: az „optikai tuning”.
Kezdjük a padlóval.
A falak amúgy is felosztják a teret, bontás nélkül ezen úgy segíthetünk, ha az egész lakásban azonos színű padlóburkolatot használunk.
A falakon használjunk világos színeket, de arra figyeljünk, hogy a mennyezet világosabb színű legyen, mint a falak. Ez felfelé tágítja a teret. Itt is érvényesül, hogy ha minden fal egyszínű, illetve ugyanannak a színnek az árnyalataira van festve, nagyobbnak látszik a lakás. Ha esetleg fehérek a falak, akkor a plafon is legyen az. A csempézett felületeknél is figyeljünk a fentiekre!
Ha valamilyen mintázattal (például bordűrrel) szeretnénk díszíteni a falakat, lehetőleg kerüljük a vízszintes megosztást, inkább függőleges vonalakkal törjük meg az egyhangúságot. Ha mégis a vízszintesen körbefutó tapétacsík mellett döntünk, az alatta lévő felületet fessük néhány árnyalattal sötétebbre a felette lévőhöz képest.
Az ajtók színe se legyen sötét, mert a lakások méretéhez képest túl közel vannak egymáshoz, és a világos falakon túl nagy hangsúlyt kapnának a sötét színükkel. Egyben elvesztjük a sötét ajtókkal azt, amit a világos falakkal nyertünk: összenyomják a magasságot.
Ha már készen vagyunk a padlóval, a burkolatokkal és a festéssel, elkezdhetjük a lakás berendezését. Néhány kiegészítő ügyes elhelyezésével kiváló eredményeket érhetünk el.
Például a függönyöket úgy érdemes felrakni, hogy a plafontól a padlóig érjenek.
Néhány jól elhelyezett tükörrel tovább tágíthatjuk a lakásunkat.
A következő cikkben a bútorok kiválasztásával, elhelyezésével, világítási trükkökkel folytatjuk a témát.
