Érettségi ajándéknak készült a kis panellakás a vidékről Budapestre költöző fiatal lány számára. A szokásos jellegtelen belső térből élénk színekkel, sok-sok gipszkartonnal, vidám kiegészítőkkel alakított ki Pannonhegyi Katalin lakberendező egy vidám, ám viszonylag kis költségvetéssel készült enteriőrt.

A cikk sok képpel itt olvasható:

http://www.pannonhegyi-lakberendezes.hu/lakberendezo-referencia/lakberendezo-panellakas.html

Mindenki más és más feltételekkel, anyagi lehetőségekkel indul neki a lakás berendezésének. Egy ízlésesen, egyedileg kialakított és berendezett lakás átalakítása, felújítása és berendezése sok pénzbe kerülhet, adott esetben meghaladhatja a lakás vételárát. Az egyedi, saját igényekre és méretre készített bútorozás tehát nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé, és csak akkor érdemes belevágni, ha hosszú távra tervezzük az életünket a lakásban.
Az egyedi tervezésnél nagyon fontos, hogy jó összhatást, egységes képet mutasson. A formavilágon túl a színek összhangjára is figyelni kell. Ez nem azt jelenti, hogy egyhangúnak, unalmas kell lennie, még csak egyszínűnek sem! Az alapvetően világos színeket jól feldobja egy-két színfolt: növények, egy-egy jól elhelyezett kép, színes párnák, függönyök, stb. A jól megválasztott kiegészítőkkel otthonossá varázsolhatjuk a nappalit. Sok minden befolyásolja a végleges megoldást, nem érdemes kapkodni. Mindenkinek más elképzelése van arról, hogy milyen legyen álmai lakása, ezért itt most konkrét javaslatokat nem tudok leírni a nappali berendezéséről, csak néhány iránymutatót az induláshoz. (Éppen elég lesz a családdal egyeztetni, kompromisszumokat kötni ez ügyben.)
Ahogyan az élet más területein, itt is fokozottan érvényes, hogy a tervezés viszi el a munka nagyobbik részét. Én a „kevesebb több” elvét vallom.
Ahhoz, hogy fejben megkomponáljuk a teret a bútorokkal és a kiegészítőkkel, nagyon jó képzelőerő és tervezői rutin kell. Természetesen, ha megengedhetjük magunknak, lakberendezőre is bízhatjuk a tervezést, de jóval kevesebbe kerül, ha mi magunk tervezünk. Erre a célra több háromdimenziós tervezőprogram áll rendelkezésünkre. Ilyen például a DesignMyRoom, vagy a Smart Draw, ezek próbaverziói is jól használhatók.

A képen látható tervet a http://www.floorplanner.com/  szoftverrel készítettük.

A közismert nagy svéd bútoráruház tervezőprogramjai magyar nyelven is elérhetők. Ezekkel méretpontos terveket lehet készíteni úgy, hogy az áruház kínálatában valóban megtalálható bútorokkal rendezhetjük be a virtuális teret.
Így kész tervekkel, kiszámolt, pontos költségvetéssel a kezünkben nem érhet minket meglepetés, ha a helyükre kerülnek a bútorok.

A nappali szoba általában a közös élettér a lakáson belül, ez az a hely, ahol a család együtt tud lenni, illetve ez az a helyiség, ahová a vendégeinkkel, barátainkkal le tudunk ülni. Ennek megfelelően rendezzük be ezt a szobát. Hogyan álljunk neki?
A nappali – ahogyan a lakás többi része sem – ne legyen telezsúfolva szekrényekkel. Elsődleges szempont a funkcionalitás és a kényelem legyen a bútorok kiválasztásánál.
Azt is érdemes előre eldönteni, hogy milyen stílusban szeretnék berendezni a szobát. Ha már kiválasztottuk a bútorokat, még mielőtt hazavinnénk az üzletből, vagy megrendelnénk, előbb mérjük meg őket, és készítsünk rajzot. Milliméterpapíron könnyen elkészíthetjük a kanapé, asztal, és egyéb bútorok méretarányos rajzát, amit ezek után vágjunk ki egyenként. Egy másik lapon az arányokat tartva rajzoljuk le a szobát, jelöljük be az ajtó, az ablakok és a fűtőtest helyét. Így minden erőfeszítés nélkül számtalanszor átrendezhetjük a szobát a kis papírbútorokkal – nem is tehetünk mást, hiszen jó esetben még meg sem vettük az igazit. Ezzel a kis modellezéssel kiderül, hogy elférnek-e a bútoraink úgy, ahogyan elképzeltük, és megspórolunk egy csomó fáradtságot, idegeskedést. Nem utolsó szempont, hogy nem dobunk ki pénzt olyan bútorokra, ami méretben esetleg nem passzol.
Ha találtunk számunkra tetsző elrendezést, és a „papírforma” szerint minden szuper, akkor következik a „helyszínrajz”: rajzoljuk fel a padlóra a bútorok körvonalait.

Erre azért van szükség, hogy lássuk: valóban van-e annyi hely, hogy kényelmesen elférjünk a berendezési tárgyaink között. Remélem, senkinek nem jut eszébe alkoholos filccel rajzolni a padlóra! Öntapadós szalag pont megteszi, nem hagy nyomot. Ha így is klappol minden, akkor hozhatjuk a bútorokat! 

A zsúfoltság nem egészséges, ahogyan az előzőekben írtuk. Mi tegyünk a dolgainkkal?
Általánosan elmondható, hogy egy lakásban teljesen felesleges olyan dolgokat tárolnunk, amit egész évben egyszer sem használunk. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ki kell dobni mindent. A társasházi lakásokhoz, így a panel lakások többségéhez is tartozik egy-egy tároló helyiség az alagsorban, ide is elhelyezhetünk sok, ritkán használt dolgot.
A panellakások általában elég nagy beépített gardróbbal rendelkeznek, ott szinte minden elfér. Van hely a tisztítószereknek, a takarító eszközöknek benne. A cipők, kabátok, esernyők, táskák szintén beférnek ide.
Ugyanezt, illetve ehhez hasonló beépített rendszert javaslom beépíteni a hálószobákba is. A padlótól mennyezetig elég sok minden elfér egy beépített szekrényben, így elég csak az egyik falat, vagy akár csak a sarkot beépíteni. Ezzel a megoldással lehet a legkisebb területvesztéssel a legnagyobb tárolóhelyet kialakítani. Az is fontos, hogy amennyire lehet, ne osszuk meg vízszintesen a teret a bútorokkal. Magas, nem túl mély, tolóajtós szekrényeket válasszunk hálószobai gardróbnak.
A minimál stílus illik talán a legjobban egy panellakásba az egyszerű, letisztult formavilágával. Ezzel a stílussal meg tudjuk tartani a lakás szellősségét, mégis sok lehetőséget rejt magában a tároló hely kihasználás szempontjából is. A panelek relatív kis belmagassága miatt galériák kialakítására nincs lehetőség, viszont más módon jól kihasználható tereket nyerhetünk. A helyi igényeknek megfelelően egyedileg gyártott szekrények és bútorok a legjobbak.
A nappaliban például jó szolgálatot tesz az egyedileg épített lépcsős dobogó. Egyszerre használható ülőgarnitúraként és tároló helyként.
Természetesen nem biztos, hogy mindenkinek „bejön” a modern stílus, és lehet, hogy már megvannak a régebbi, drága bútorok, amit nem szeretnének kidobni. Ilyen esetben jól gondoljuk át, hogy melyik darabokat szeretnénk használni. Komplett szekrénysorokkal berendezni egy viszonylag kis lakást nem szerencsés, elemekre bontva viszont jól használhatjuk. Használjuk a fantáziánkat, és rajzoljunk, tervezzük meg a bútorok helyét méretarányos rajzokon, és csak akkor tegyük őket a helyükre, ha már a rajzon is a jó helyen vannak.

Az előző írásunk arról szólt, hogy a megfelelően megválasztott színekkel tágítani tudjuk a szűk tereket, nagyobbnak tűnik a lakás. Ahhoz, hogy a tágasság érzetét továbbra is megtartsuk, fontos a bútorok és kiegészítők jó kiválasztása és elhelyezése.
Sok lakásra – függetlenül attól, hogy panelről van-e szó - jellemző, hogy túlzsúfolják bútorokkal, mert „kell” a tároló hely ennek-annak. A szobák tele vannak tömve bútorokkal, a bútorok rengeteg felesleges holmival - sokszor egy ember is nehezen fér el közöttük. Az ilyen lakások szinte teljesen elveszik az életteret a benne élőktől, ami több szempontból is káros az egészségre.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az összefüggés a panellakás berendezése és az egészség között, mit árthatnak nekünk, embereknek a bútorok?
Gondoljuk csak végig: hányszor takarítunk a szekrénysorok alatt, vagy a szekrények mögött? Ezeken a helyeken folyamatosan gyűlik a por, ami önmagában sem kellemes jelenség, viszont a bennük megbúvó élősködők komoly allergiás tüneteket okozhatnak. A szigetelt lakások rosszabbul szellőznek, ez a megnövekedett páratartalom a porral együtt a penészgombáknak teremt ideális feltételeket. Egy bútorokkal telezsúfolt lakás festése is sokkal problémásabb, hiszen nincs hova összepakolni a szekrényeket, nem beszélve a tartalmukról. Ebből következik, hogy egy így berendezett lakás minden igyekezet ellenére napról-napra koszosabb, egészségtelenebb lesz, még akkor is, ha a hozzáférhető helyeket rendszeresen takarítják.
A zsúfoltság lelki problémákhoz is vezethet, főleg, ha több ember él együtt egy lakásban. Csökken az egy főre jutó terület, ami konfliktusok forrása lehet. A lakás így elveszti az otthon szerepét, ami hosszú távon számos betegség – depresszió, alvászavar, stressz – kialakulásához vezethet.
 El kell tehát dönteni, hogy a bútoraink lakják az amúgy sem túl nagy panel lakásunkat, vagy inkább a magunk és a velünk együtt élők otthonává tesszük azt.

A régi, szürke egyen-lakások, a „szocreál” panelstílus már egyre inkább a múlté. Manapság egyre több olyan lakást lehet találni, amin megakad a szemünk: ilyen is lehet egy panellakás?
Hogyan fogjunk hozzá? Néhány tipp, ami segíthet:
Az első, talán legfontosabb, hogy tágítsuk a teret! Természetesen fizikailag nem nagyon tudjuk ezt megtenni, tehát marad a szemfényvesztés tudománya: az „optikai tuning”.
Kezdjük a padlóval.
A falak amúgy is felosztják a teret, bontás nélkül ezen úgy segíthetünk, ha az egész lakásban azonos színű padlóburkolatot használunk.

A falakon használjunk világos színeket, de arra figyeljünk, hogy a mennyezet világosabb színű legyen, mint a falak. Ez felfelé tágítja a teret. Itt is érvényesül, hogy ha minden fal egyszínű, illetve ugyanannak a színnek az árnyalataira van festve, nagyobbnak látszik a lakás. Ha esetleg fehérek a falak, akkor a plafon is legyen az. A csempézett felületeknél is figyeljünk a fentiekre!
Ha valamilyen mintázattal (például bordűrrel) szeretnénk díszíteni a falakat, lehetőleg kerüljük a vízszintes megosztást, inkább függőleges vonalakkal törjük meg az egyhangúságot. Ha mégis a vízszintesen körbefutó tapétacsík mellett döntünk, az alatta lévő felületet fessük néhány árnyalattal sötétebbre a felette lévőhöz képest.
Az ajtók színe se legyen sötét, mert a lakások méretéhez képest túl közel vannak egymáshoz, és a világos falakon túl nagy hangsúlyt kapnának a sötét színükkel. Egyben elvesztjük a sötét ajtókkal azt, amit a világos falakkal nyertünk: összenyomják a magasságot.
Ha már készen vagyunk a padlóval, a burkolatokkal és a festéssel, elkezdhetjük a lakás berendezését. Néhány kiegészítő ügyes elhelyezésével kiváló eredményeket érhetünk el.
Például a függönyöket úgy érdemes felrakni, hogy a plafontól a padlóig érjenek.
Néhány jól elhelyezett tükörrel tovább tágíthatjuk a lakásunkat.
A következő cikkben a bútorok kiválasztásával, elhelyezésével, világítási trükkökkel folytatjuk a témát.